“Mérgezett Föld”: ökofilmklub és kerekasztal-beszélgetés Békéscsabán
2019. SZEPTEMBER
- Borsos Béla, állatorvos, humánökológus, az alternatív mezőgazdasági rendszerek kutatója, író
- Szabó Attila – Kukutyin Műhely, Ferencszállás
- Ráki Zsolt – Körös-Maros Biofarm Kft., Gyulavári
- Mihály Melinda – moderátor, kutató, ökológiai közgazdász, KRTK Békéscsaba, titkár, Magyar Permakultúra Egyesület
Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.
A filmet követő kerekasztal beszélgetésen Borsos Bélával, a film alapjául szolgáló “Termő televény” című könyv szerzőjével és két gyakorló gazdálkodóval beszélgetünk a talajegészség helyreállításának és megőrzésének lehetőségeiről illetve a gazdálkodás pénzügyi és környezeti fenntarthatósága körüli dilemmákról.
Borsos Béla, állatorvos, humánökológus, az alternatív mezőgazdasági rendszerek kutatója, író
Borsos Béla a Mérgezett Föld című film szakértője, és a film alapjául szolgáló “a Termő televény” című könyv szerzője. A könyv korunk mezőgazdaságának ökológiai, közegészségügyi és közgazdasági kérdéseit tárgyalja rendszerelméleti megközelítésben. A téma mindannyiunkat közvetlenül érint, hiszen a mesterséges agrár-ökoszisztéma, az állattenyésztés, az agrotechnika és a növénytermesztés beavatkozása a természetes folyamatokba komoly veszélyt hordozó, bolygószintű éghajlati, biológiai és biogeokémiai változásokat idézett elő.
A mezőgazdasági termelés történetének rövid áttekintése során a szerző érzékletes példák segítségével hasonlítja össze az ipari forradalom előtti hagyományos módszerek és az intenzív, ipari agrárrendszerek természetátalakító tevékenységét. A könyv nagyobb részét kitevő, esettanulmányokkal kiegészített elemzés éles etikai kritikával illeti a mezőgazdasági ipar közgazdasági mítoszait, illetve káros agrokémiai és biotechnológiai eljárásait. A kötet záró része azokkal a lehetőségekkel foglalkozik, melyek megoldást kínálnak az említett problémákra: hét alternatív agrármódszer (például a bio- és a természetes gazdálkodás, a permakultúra) megismerése mellett a szórványos magyarországi tapasztalatokról is olvashatunk.