ZÖLD
HÁZ KEZDEMÉNYEZÉS
Előzmények
2021. nyarán, hat civil szervezet, felismerve közös céljaikat, elvi együttműködési megállapodást kötöttek egy civil közösségi tér működtetésére. A szervezetek tevékenységi körei egymáshoz kapcsolódnak, egymást segítik és kiegészítik, közösségeik, követőik Békéscsaba és környéke lakosságának jelentős részét kiteszik, rendezvényeiken, előadásaikon, önkéntes munkáikon, természetjárásaikon, kiállításaikon tömegesen részt vesznek.
A hat szervezet közösségei elkötelezettek természeti környezetükkel kapcsolatban. Ezt a természetvédelem, természeti értékek megőrzése, azok fejlesztése, a klímavédelem, fenntarthatóság, természetismeret, természettudomány, oktatás, kutatás, érzékenyítés, környezeti nevelés, természetjárás széles skáláján bizonyítják nap, mint nap.
Az együttműködés célja, hogy ezen civil szervezetek által közvetített értékek és az általuk bevonzott közösségek egymáshoz kapcsolódhassanak, így egymást erősítsék. Fontos, hogy tevékenységüket, programjaikat, rendezvényeiket, kiállításaikat a lakosság minél nagyobb számban, méltó körülmények között, rendszeresen megismerhesse és részt vehessen bennük.
A szervezetek kezdeményezik, hogy a Széchenyi-ligetben lévő Sörkertben, a köz tulajdonában lévő ingatlanban valósítsák meg fenti célokat szolgáló tevékenységeiket a város közössége javára, ezzel ellátva a város „egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése” közfeladatait.
Javaslatunk az önkormányzati feladatellátás hatékonyságának növeléséhez járul hozzá, valamint a szükséges működési feltételek biztosításához, a vagyon állagának és értékének megőrzéséhez, védelméhez, értékének növeléséhez.
A 810. Hrsz-ú ingatlan (Sörkert) határozatlan szerződésének azonnali felbontását indokló körülmények
Tájékoztatás az ingatlan határozatlan szerződésének azonnali felbontását, és nyílt pályázaton történő meghirdetését lehetővé tevő körülményekről.
Megvalósító szervezetek bemutatása
Az egyesület azzal a céllal alakult, hogy minél több ember életében szervezett keretek között legyen elterjedt a túrázás, természetjárás, mint életforma és szabadidős tevékenység. A szervezet tagsága szeretné mindenki számára megismertetni a közeli Erdélyi-szigethegységet, valamint Erdély hegyvidékeinek egyedülálló tájait, természeti értékeit.
Túrákat, kirándulásokat szerveznek az Erdélyi szigethegységben, székelyföldi kirándulásokon, vagy a Csíksomlyói búcsún, valamint az erdélyi és moldvai Csángó néprajzi kirándulásokon ismertetik meg az ott élő magyarság értékeit, kultúráját. 30 váras túráikon erdélyi szász erődtemplomokat fedeznek fel. A közösség célja a hegymászás, barlangászás a kerékpáros és gyalogtúrák népszerűsítése, cégek és intézmények számára túrával egybekötött csapatépítő tréningeket ajánlanak a természetben.
Környezetvédelmi tevékenységük keretében részt vesznek madárvédelmi, valamint erdővédelmi és felújítási programokban, valamint különféle programokon népszerűsítik e tevékenységeket.
A 60 ezer fa mozgalom bázisán 2019-ben alakult egyesület a térség legnagyobb „fásító” közössége, országos mintaprojektek megvalósítója. Alakulása óta 30 ha erdőt telepített, másfél ezer városi fát ültetett, 4000 méter dűlőt fásított és cserjésített be.
Tevékenységük markáns közösségfejlesztő és helyi identitás növelő hatással is jár. A közösségi fásítás, illetve erdősítés a fenntartható fejlődés szemléleten alapuló, a globális problémákra helyi szinten reagáló társadalmi cselekvéssor. A klímavédelem lokális alkalmazkodási és mitigációs alternatívája, amely egyszerre kívánja kezelni a környezeti problémákból adódó társadalmi szükségleteket, erősíteni a helyi közösségek identitását és javítani a helyi életminőséget.
A telepített erdők és városi fák mellett, a szervezet aktivistái több tízezer facsemetéből álló faiskolát gondoznak, egy több, mint százéves öregerdőt újítanak fel erdészekkel együttműködve, illetve egy 12 hektáros vizes élőhely ökológiai fenntartását is ellátják. Országosan is egyedülálló a dűlőfásítási programjuk, amelynek keretében Békéscsabától Mezőberényig, áthaladva Kamut és Murony településeken egy több, mint 25 km hosszú zöldfolyosó-hálózatot hoznak létre.
Az egyesület, az Agrárminisztérium stratégiai partnereként közreműködik az országos szakmai döntések előkészítésében.
A 1974-ben alapított Magyar Madártani Egyesületet (MME) hazánk, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb, 8.000 tagot számláló társadalmi szervezete. Céljuk a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon. Ennek érdekében együttműködnek a lakossággal, az önkormányzatokkal, a gazdálkodókkal és az állami természetvédelemmel. Önkénteseikkel kutatásokat, védelmi akciókat hajtanak végre, ismeretterjesztő előadásokat, táborokat rendeznek, kiadványokat jelentetnek meg.
Az MME Békés Megyei Helyi Csoportban elsősorban madárvédelmi és monitoring munkák folynak. Legjelentősebb az egész megyére kiterjedő ragadozómadárvédelmi tevékenységük, közel három évtizede folytatnak madártani kutatásokat a Biharugrai‐halastavakon.
A szervezet az ország természeti értékeinek megőrzését természetvédelmi kutatások és a társadalmi szintű partnerség keretében szervezi.
Az Egyesület 1866-os megalakulása óta az erdészeti politikában elért sikerei mellett maradandó eredményeket hozott a magyar nyelvű szakirodalmat és a szaktudományok fejlesztését patronáló tevékenysége. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az Egyesület az erdészeti szakoktatás és a kutatás fejlesztéséért folytatott erőfeszítéseivel is.
A szervezet küldetése az erdészeti politika közérthető formában való közvetítése, közreműködik az országos szakmai döntések előkészítésében, elősegíti az állami és magán erdőgazdálkodás tapasztalatcseréjét, kiadványokkal és pályázatok kiírásával segíti a közös célok megvalósítását, bel- és külföldi tanulmányutakat szervez a tagság számára, rendezvények szervezésével segíti a szakmai összetartozást.
Tagsága elsősorban az erdész végzettségű szakemberek, magán erdőtulajdonosok vagy a természetvédelem, vadgazdálkodás, fafeldolgozás, erdőpedagógia és környezeti nevelés területén dolgozók, az oktatási intézmények tanulói és a határon túli magyar szakemberek köréből kerül ki.
Az alapítványt Réthy Zsigmond ornitológus, muzeológus szellemi örökségének ápolására 1998-ban a tudós családja hozta létre. A szervezet fennállása óta természetismereti vetélkedőket, környezetvédő és horgásztáborokat, emléktúrákat, Művészeti Fesztivált szervezett és valósított meg.
A természettudós tárgyi hagyatékai, munkásságának eredményeképpen létrejött egyedülálló és pótolhatatlan dokumentumai jelenleg a Sörkertben tekinthetők meg a nagyközönség számára.
A 2008-as alapítású szervezet kiemelt célja a fenntartható fejlődés szemléletének terjesztésével a térség környezeti állapotának és a lakosság életminőségének javítása. Ennek érdekében az Egyesület a fenntartható életmóddal, a környezet-, természetvédelemmel, az életminőséggel, az ökológiai gazdálkodással, valamint a területfejlesztéssel kapcsolatos információk és ezen információk népszerűsítési módozatainak teljes körű, folyamatos megújítását végzi.
A szervezet céljainak megvalósítását az alábbi eszközökkel kívánja elérni: érdekképviselet; front-office tanácsadó iroda működtetése; nyílt fórumok, konferenciák tartása; tudományos kutatások eredményeinek népszerűsítése; kiállítások szervezése; részvétel a döntéshozatali folyamatokban; szemléletformáló programok szervezése; a lakosság környezeti információkhoz való hozzájutásának elősegítése; monitoring-rendszer működésében való részvétel; disszeminációs tevékenységek; nagyprojektek környezetvédelmi szempontjainak érdekérvényesítése. Az Egyesület kiemelten törekszik a környezetvédelem területén az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a közvetlen demokrácia megerősítésére, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának minél szélesebb körű megteremtésére.
Szükséglet és indokoltság
Békéscsaba lakosságának környezettudatossága kibontakozóban van. Ahhoz, hogy a környezettudatosság, mint kulturális-mentális tényező valóban ki tudja fejteni hatását, az emberek tudásának bővülnie kell, szemléletmódjuknak meg kell változnia.
Közép-Békés társadalmi elszigetelődésének megakadályozása, a régió társadalmi problémáinak kezelése és enyhítése érdekében szükséges a helyi identitás erősítése, kulturális és szórakozási lehetőségek biztosítása, a fiatalok számára iskolaidőn kívüli szabadidős tevékenységek biztosítása.
A helyi természeti javakra építő szolgáltatások mennyiségi és minőségi szempontból nem érik el a kívánatos szintet. A közösségépítés fontos része, különösen a fiatalok körében, a szabadidős tevékenységek számának növekedése lehet.
A természeti környezet és annak védelme kulcsfontosságú kérdés, mivel a térség számos védett területet tartalmaz. A Zöld Ház Kezdeményezés szervezeteinek korábbi projektjei és tevékenységei is bizonyítják, hogy fontos a lakosság környezeti tudatosságának fejlesztése, különösen a fiatalok körében, a környezeti értékek megismerése és a védelem szükségességének hangsúlyozása. A térség értékeinek bemutatása és a környezeti attitűd fejlesztése egyszerre valósulhat meg a szabadidős (iskolaidőn kívüli) szolgáltatások révén, amelyhez megfelelő kommunikációra és beruházásokra van szükség.
Kulcsfontosságú a közösségépítő tevékenységek nyitott tereinek kialakítása. Egy jó infrastrukturális háttérrel rendelkező komplexum számos szakmai és szabadidős programot kínál, segítve ezzel a helyi lakosság egészséges fizikai és szellemi fejlődését, a közösségekben való részvételt.
Az iskolák az elméleti tananyag kötelező ismeretére koncentrálódnak, ezért a gyakorlati és a nem-formális tudás megszerzése korlátozott. A tanároknak nincsenek kapacitásaik, potenciáljuk és eszközeik ahhoz, hogy a környezettudatosságot közvetlenül az iskolában alakítsák ki. Ezért a hallgatók nem kapják meg azt a tudást és gyakorlatot, amely környezeti tudatosságot javítana a formális oktatás során. Ezeknek a programoknak a megszervezésével és lebonyolításával jelentős számú feladat vállalható át az iskoláktól, ugyanakkor további lehetőségeket is biztosíthatók számukra.
A környezeti rendszerekben fennálló negatív folyamatok megállításához szemléletváltozásra van szükség. E változásnak minden társadalmi szinten (nemzetközi, nemzeti, regionális, lokális) meg kell valósulnia, hiszen a konfliktusok kezelése azon múlik, hogy az egyes kisebb és nagyobb közösségek (települési, térségi, országos, EU, ENSZ) egymással összhangban és együttműködve képesek-e a földrajzi terek megóvására, fenntartására.
Napjaink legégetőbb globális problémájához, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a helyi társadalmat ismeretlen kihívások elé állítja. A kezdeményezéshez csatlakozó „zöld” civil szervezetek küldetése egységesen a lakosság természet- és környezettudatos gondolkodásra való nevelése, a fenntartható életmód és a jó életminőség elősegítése. A közösségépítő és –érzékenyítő „zöld” civilek deklarált célja a problémára jól reagáló, tudással és készséggel rendelkező, ún. „klímatudatos” közösségek létrehozása.
A Zöld Ház Kezdeményezés célja, hogy a lakosság környezeti attitűdjét közösségi programokkal fejlessze. A civil szervezetek szerteágazó tevékenységeinek jelentős része a természetben, szabadban zajlik, ugyanakkor felmerül annak igénye, hogy saját tevékenységeiket minél szélesebb körben megismertessék a lakossággal. A cselekvési célok elérése érdekében történő tagtoborzás egyik eszköze a célcsoport szabadidős programokba való bevonása. A közösségi események folyamatos elérhetőségét leghatékonyabban egy erre a célra kialakított központi közösségi tér szolgálja.
A kezdeményezés szervezetei nem csak a szemléletformálás, de a szakmai-kutatási tevékenységek terén is jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a fenntartható térségfejlesztéshez. A közösségek szakemberei a kialakult partnerségi keretek között szaktanácsadás, kutatás, projektgenerálás és az edukáció területeken képesek szolgálni a várost, akár a lakosság, akár a döntéshozói igények mentén. A tudás és annak átadása egy térben válhat elérhetővé.
Miután a szervezetek többsége (a Zöld 14 Egyesület kivételével) nem rendelkezik szemléletformáló eseményeknek helyet adó közösségi térrel, továbbá szakmai és kutatási tevékenységeiket biztosító helységekkel, a Sörkert kulturális és történeti múltjából és elhelyezkedéséből adódó előnyei miatt méltó helye lehet a megyeszékhely és vonzáskörzetében lakók életminőségének javítását célzó közösségi helyszín létrehozására.
Koncepció
Az Élővízcsatorna partjának városi szakaszán található jellegzetes táji értékek, valamint a történelmi múlt emlékeinek és a területen található kultúrtörténeti értékeknek a megóvása miatt helyi védettséget élvező négy hektáros városi közparkban, Békéscsaba egyik legértékesebb tájkertjében, a 170 éve kialakított Széchenyi-ligetben található az 1894-ben Koós Károly erdélyi polihisztor, építész tervei alapján épült Sörkert. A város egyik legpatinásabb épületegyüttesének funkcióját a terület kultúrtörténete és természeti értékei egyértelműen meghatározzák. A Sörkert természettudományos és kultúrtörténeti célú közösségi használatára már Réthy Zsigmond, Békéscsaba és a térség leghíresebb természettudományi polihisztora is felhívta a figyelmet. Korát megelőzve, olyan természettudományos kiállításon törte a fejét, amely interaktívan, a közösségeket bevonva, tapasztalás útján mutatja be a Körösök völgye természeti és kulturális értékeit.
Békéscsaba aktív „zöld” közösségeinek szándéka, Réthy Zsigmond szellemi örököségéhez és a Sörkerthez méltó természettudományos demonstrációs központ és közösségi tér, a Réthy Zsigmond Zöld Ház létrehozása.
Az épület adottságai funkcionálisan, a tervezett célokra, kétféleképpen használható ki (1. ábra). Elsődlegesen a Sörkert a közösségi célú rendezvényeknek adhat helyet. A programsorozatok a tudásátadás minősége szerint i) szemléletformáló, ii) szakmai és iii) kutatás – képzés jellegűek.
Az ingatlan másodlagos funkciója egyrészt a rendezvények szervezését és lebonyolítását megalapozó adminisztrációs és menedzsment feladatok ellátását lehetővé tevő, ill. a helyigénnyel rendelkező szervezetek működését biztosító irodahelységek (back-office), másrészt a szervezetek szertár lehetőségeinek kialakítása, azaz a tevékenységek végzéséhez szükséges és használatban levő eszközöknek, szerszámoknak, fölszereléseknek és tárgyaknak a tárolására, megőrzésére való helyiségek.
Rendezvényterv
A Sörkert közösségi funkciója szemléletformáló, szakmai és kutatási-oktatási jellegű programsorozatokon és eseményeken keresztül valósíthatók meg. A programok számos formális és informális módszerrel segítik Békéscsaba és térségében élők és közösségeik szemléletformálását. A programok közös jellemzői, hogy a tevékenységek a közösségekkel és a résztvevőkkel párbeszédben alakulnak ki. A közösségi tanulás és fejlesztés célja, hogy az egyének és a közösségek képességei fejlődjenek, ezáltal életminőségük javuljon.
Szemléletformáló rendezvények
A figyelemfelkeltő rendezvények olyan események köré szerveződő kommunikációs tevékenységek, amelyek célja, hogy tájékoztassák a polgárokat a Zöld Ház Kezdeményezés szervezeteinek (ZHKSZ) tevékenységeiről és eredményeiről, tájékoztassák és bevonják a lakosságot, a tevékenységekbe, felhívják a figyelmet az ökológiai fenntarthatóság kérdésére, valamint arra, hogy a helyi cselekvések részévé válhatnak.
Az előadások a legegyszerűbb és leginkább hozzáférhető formája annak, hogy a nagyközönséget megismertessük sokszínű tevékenységeinkkel. A ZHKSZ általános tájékoztató és tudomány-népszerűsítő előadásokat, előadássorozatokat tartanak a kapcsolódó témakörökben.
Típusai: Élménybeszámoló, ismeretterjesztő előadás, bemutatkozó előadás
A Tudásfórumon résztvevők tudásépítő közösségeket hoznak létre. A Tudásfórumok tapasztalatok cseréjének és a problémák megvitatásának platformja a különböző érdekelt felek (civil szervezetek, helyi hatóság, intézmények és helyi vállalkozások) között. A fórumok kezdeményezésének célja a szélesebb körű kommunikáció, amely a különböző területek együttműködésének erősítését és a jövőbeni feladatok kidolgozását eredményezi.
Kis létszámú öntevékeny összejövetelek célja az azonos érdeklődésű közösségek megtartó erejének növelésével, az összetartozás és együttműködések erősítésével és a közösségi élmények generálásával az önszerveződés elősegítése. A klubtagok szórakoztató környezetben töltik el szabadidejüket.
Típusai: ökoklub, filmklub, önkéntesek találkozója, kvíz-klub
A résztvevők egymás közötti beszélgetéseken és közös munkára ösztönző tevékenységeken keresztül, játékos formában, foglalkozásokon és műhelymunkákon fejleszthetik készségeiket, illetve ismereteiket.
Típusai: kézműves foglalkozások, élménykonyha, öko-praktikák
Művészek vagy kézművesek munkáinak, általános érdeklődésre számot tartó tárgyaknak a bemutatása.
Típusai: időszakos/ideiglenes kiállítás, vásár, szakvásár és -kiállítás
Réthy Zsigmond élete és munkássága – állandó kiállítás: Réthy Zsigmond tudományos munkáinak, személyes tárgyainak, levelezéseinek, rajzainak és fényképeinek Békéscsaba város lakossága részére hozzáférhetővé tétele
Az egy vagy több napos fesztiválokon közösségi ünnep keretében nyílik lehetőség a város lakosságát bevonni a szervezetek életét meghatározó eseményekbe.
Típusai: bál, gasztronómiai, kézműves, művészeti-kulturális, folklór, szüreti, tudományos, jeles napokhoz kötődő
Szakmai programok és szolgáltatások
A szakmai platformok a tudástranszfer eszközei. A ZHKSZ-k különböző szakmai programokon fejlesztik és erősítik, cserélik ki szakmai tudásukat, egyúttal a legújabb kutatási és tudományos ismereteket közvetítik a közösségeik felé is.
A szakmai konferenciák a legszélesebb körű szakmai tudás átadására és cseréjére kínálnak lehetőséget, ahol a kutatók, az oktatók, a szakmai szervezetek képviselői és a hatóságok szakemberei tudják bemutatni és megvitatni a tématerületekhez kapcsolódó kutatási-szakmai eredményeiket.
A ZHKSZ-k szakemberei által a lakosság, illetve szervezetek részére nyújtott szaktanácsadási szolgáltatás.
Tématerületek: környezet- és természetvédelem, Natura 2000 területek fenntartási tervei, vízgazdálkodás, erdőtelepítés, zöldterület-fejlesztés, vadgazdálkodás, növénytermesztés, fenntartható életmód, település- és vidékfejlesztés, helyi gazdaság, zöld infrastruktúra tervezés, környezet-, energia- és klímastratégia tervezés, projektmanagement
Projektmanagement szakmai konzultáció a közös cselekvési tervek generálását, a ZHKSZ szakcsoportjainak egyeztetési fóruma a hatékony beavatkozási folyamatokat segítik elő.
Kutatás, Edukálás
A környezeti nevelési programok a társadalmi szintű partnerség legfontosabb elemei. A ZHKSZ tudásbázisán megszervezett és lebonyolított, oktatási szinttel nem meghatározott képzések, illetve alkalmazott kutatási tevékenységek. A közösségek szakmai, hobbi vagy önfejlesztési célú általános és szakmai továbbképzéseken sajátítják el a szükséges tudást és készségeket.
A szakmai tudás megszerzését és továbbfejlesztését lehetővé tevő infrastruktúra. A munkaállomás modern info-kommunikációs eszközökkel segíti a felhasználót. A szolgáltatás szervesen kapcsolódik Réthy Zsigmond szellemi örökségének tudományos igényű feldolgozásához és publikálásához. A kutatási asszisztencia a felhasználó kutatási tevékenységeit segíti, feladata, hogy támogatást nyújtson a kutatónak az adatok gyűjtése, elemzése és értelmezése révén.
Az on-line és print formában, a lakosság számára elérhető természettudományi szakirodalom segíti a kutatási és képzési tevékenységeket. A specifikus publikációk egy helyen történő elérhetősége hatékony és gyors tudásszerzést tesz lehetővé.
A közösségi oktatás magában foglalja mindazokat a foglalkozásokat, amelyek a helyi közösségeken belüli oktatási és fejlesztési programok lebonyolításával kapcsolatosak, nem pedig iskolarendszerű (az oktatási intézményeken belül, mint például iskolák, főiskolák és egyetemek). A természet- és műszaki tudományok területére fókuszáló képzések formája és jellege szerteágazó.
Típusai: irányított, tantermi szervezésű képzés, továbbképzés, átképzés, népfőiskolai, tematikus rövid képzések, iskolákkal partnerségben megszervezett képzések, felkészítő tanfolyamok, tevékenység központú („learning by doing”) tanulás, kísérletezés-kutatás, gyakornoki munkák, tanbeszélgetés, csoportmunka, előkészítő tanfolyamok stb.
működtetés funkció
Működési terv
A rendezvények helyigényét az 1. sz. táblázat mutatja be. A Sörkertben létrejövő rendezvények, programok és szolgáltatások napi-szintű szervezési és lebonyolítási feladataihoz managementi tevékenységeket támogató irodahelységek, illetve a szervezetek eszközeinek biztonságos tárolását lehetővé tevő tárolóhelységek szükségesek.
Irodahelységek: szervezetek napi irányítása, adminisztrációja, összesen 4 munkaállomáson
Tárolóhelységek: szervezetek és rendezvények eszközeinek és felszereléseinek tárolása
- közösségi fásítási, erdősítési tevékenység során használt munkaruházat, eszközök, kisgépek, szerszámok
- túrafelszerelések és eszközök
- rendezvények kellékei, eszközei
Hatásbecslés, fenntarthatóság és költségterv
A szemléletformáló programok évi 3750 lakost érnek el közvetlenül. A szakmai és képzési programok további 450-500 résztvevővel kerülnek lebonyolításra.
A kezdeményezés fő célja a lakosság szervezett együttlétének megszervezésével, öko-tudatosságuk növelése, ezáltal a befogadás előmozdítása a helyi közösségekben. A lakosság kölcsönös tapasztalata növeli a bizalmat és a jövőbeli együttműködés lehetőségét. A rekreációs szolgáltatások segítik a fiatalokat, hogy közelebb kerüljenek a közösségi élményekhez. A közösségi tér és a kapcsolódó szolgáltatások a helyi fiatalok számára hosszú távú lehetőségeket kínálnak. Az inkluzív társadalom egyszerre jelenti az emberek közötti együttműködés erősödését, a kulturális sokszínűséget és a közös hagyományok ápolását. Társadalmi és kulturális szempontból alapvető fontosságú a civil szervezetek kisebbségi együttműködési kezdeményezéseinek támogatása a kultúra és a szabadidős tevékenységek terén (fesztiválok szervezése, közös helyi piaci események, közös kulturális hagyományok megőrzése). A fenntarthatóság javítása érdekében ezek többéves programok. Az együttműködés a mindennapi élet szerves része a térségben élő közösségekben.
A környezetszempontú gondolkodás, és az azon alapuló felelősségteljes magatartás a várostérség fenntartható megújulását is nagyban elősegíthetik. A környezettudatos tevékenységek a legtöbb környezeti probléma felszámolásában – ezzel együtt a kedvező jövőbeli életfeltételek megteremtésében és fenntartásában – kiemelkedő szerepet tölthetnek be.
A környezettudatosság magában foglalja a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító gondolkodásmódokat, az egyének, illetve az adott társadalmi közösségek környezetről alkotott ismereteit és értékrendjét, valamint az ezeken alapuló magatartásformákat és konkrét cselekvési rendszerek összességét. A környezettudatos tevékenységek célja, a környezeti rendszerek dinamikus egyensúlyi állapotának megtartása, illetve megteremtése. A mai modern társadalmakban ez csak abban az esetben képzelhető el, ha a környezet védelme mind a szakmai-tudományos ismeretekben és elvekben, mind a gazdasági és politikai célkitűzésekben, mind pedig a civil társadalom tevékenységeiben egymással összhangban és szervezetten jelenik meg.
A rendezvénytér fenntartható közösségi célú hasznosításának garanciája a kezdeményezéshez csatlakozó szervezetek partnersége és elkötelezettsége. A hat csatlakozó szervezet társadalmi-szakmai kapcsolati hálóján keresztül biztosítható a rendezvények magas színvonala és látogatottsága. A szabadidős, szemléletformáló tevékenységek lebonyolításában részt vesz a több, mint 100 tagot számláló Békés Megyei Kézművesek Céhe, akik Békés megyei kézművesek, iparművészek és civil szervezeti képviselők részvételével/tagságával jött létre 2019-ben. A szakmai, tudományos és képzési szolgáltatások külső partnerei a Szegedi Tudományegyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az MTA, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Nemzeti Agrárkamara és az Agrárminisztérium.
A programok és szolgáltatások megszervezését és megvalósítását, a városi támogatás mellett, a Zöld Ház Kezdeményezés alapító szervezetei saját forrásból finanszírozzák.
Tétel | Ft |
Dologi kiadás | 1 480 000 |
Egyéb működési célú támogatás | 6 350 000 |
ÖSSZESEN | 7 830 000 |